Medellín (Spanyolország)
Medellín | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Tartomány | Badajoz tartomány | ||
Rang | spanyol község | ||
Székhely | Medellín | ||
Alapítás éve | a Gergely-naptár szerinti 79 | ||
Irányítószám | 06411 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2237 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 34,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 264 m | ||
Terület | 65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 38° 57′ 47″, ny. h. 5° 57′ 29″38.963039°N 5.958142°WKoordináták: é. sz. 38° 57′ 47″, ny. h. 5° 57′ 29″38.963039°N 5.958142°W | |||
Medellín weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Medellín témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Medellín történelmi település Spanyolországban, a Guadiana folyó mentén. Neve Lusitania provincia idejéből származik, amikor a rómaiak Meaxadas és Emerita Augusta közt hidat emeltek rajta.
Navarro del Castillo 200 amerikai letelepülőt adott, Medellín így örökítette nevét 1-1 Kolumbiában, Argentínában és Mexikóban is 1-1 városra. Az egykori Metellinum ma Extremadura települése Vegas Altas járáshoz tartozik.
Történelem
[szerkesztés]Ókor
[szerkesztés]Medellín környékén már a föníciai és tartesszosz-kultúrának is vannak nyomai.[2] A város római eredetű. Valószínűleg Quintus Caecilius Metellus Pius konzul alapította 79 körül; ennek elismerésére lett a neve: Metellinum.
A római híd maradványai még ma is megvannak, a középkorban is újjáépítették egyszer, valamint látható még a mai település mellett az egykori római fórum is.
Egy jelentős színház is van itt, hasonló a leghíresebbhez, mely a közeli Emerita Augustában található. Jelenleg hatalmas feltárás alatt áll.
Lakóépületek tekintetében a mai város közelében találhatók a 2. századi "Las Galaperas" mozaikok is.
A Via Delapidata, a Via XXV Hispanica és a Via Augusta Emerita Augustában déli oldalán találkozott, a Guadiana, ez is adta különleges jelentőségét Metellinum hídjának.
Középkor
[szerkesztés]A vizigót időkből az "El Turuñuelo" nekropolisz jelentős (1960-ban fedezték fel).
Az arabok 768-ban felújították a római erődöt, erről feliratok tanúskodnak.
A reconquista után Medellín szépen fejlődött, melynek legfőbb állomása a XV. században volt, mikor Medellín a környéket uraló grófi címet kapott.
Újkor
[szerkesztés]Amerika
[szerkesztés]Navarro del Castillo gróf 280 telepest adott Amerikába, és a medellíniek kulcsszerepet játszottak a települések létrehozásában. Ebből következett az, hogy ma Kolumbiában, Argentínában és Mexikóban is vannak hasonló nevű települések.
Barokk
[szerkesztés]Kulturális szempontból a barokk nagy építkezései határozták meg a várost. A Szent Cecília templom és sok más épület is ekkor épült. Az 1591-es népszámlálás már 616 "vecino"-t, szomszéd családfőt jegyzett fel, közel 2500 lakost. Miután a középkorban felújított régi római hidat 1603-ban elvitte a Guadiana egy különösen nagy áradása, 1613 és 1630 közt épült a barokk híd, mely a mai napig működik.
A grófi berendezkedés kedvezőtlen társadalmi folyamatokat indított el. Csökkent a művelhető földek száma, nőttek az adók, Don Benito és hasonló új települések kezdtek éledni, Medellín népessége 1789-re már csak mintegy 1500 fő volt.
A Medellíni csata rombolása
[szerkesztés]A város sorsát az 1809-ben a franciák ellen vesztett szörnyű Medellíni csata határozta meg. Ennek jelentősége oly nagy volt, hogy Medellín város neve Párizsban a Győzelmek emlékművére is felkerült.
A Medellíni csata szinte minden lerombolt, az újjáépítésre sok évtizedig nem volt pénz, a lakóházak túlnyomó többsége teljesen tönkre ment. A város romos maradt és folyamatosan elnéptelenedett.[3] 1850 körül után Medellín népessége már csak 800 fő körül volt, ám 1883 és 1890 közt D. Alcalde Juan Damián de Tena y Moreno kezdeményezésére a Hernán Cortés szülőháza körüli lakótér kialakításával sikerült újra elindítani a település fejlődését, ami csak a francói bombázás idején torpant meg egy kicsit.
Napjainkig
[szerkesztés]Medellín település természetesen a hídja miatt bombázást szenvedett a Spanyol polgárháború idején.[4] A támadás a hídfőt tartó köztársaságiakat érintette, de minthogy a település is kapott találatokat, a lakosságot kitelepítették. Curtis Cate és André Malraux Köztársaság-párti francia író számos pontos részletet írtak le a bombázásról.[5]
A 60-as években indult Badajoz terv óta a település lakossága ismét 2000 fő fölött van. Mint kivételes kulturális helyszínt az Európai Unió támogatja a fejlesztést, elkészült az új híd, a barokk hidat lenyűgözően felújították és elkészült "Quinto Cecilio Metello" kulturális központ is.
Források
[szerkesztés]- Medellín önkormányzata
- Ösvényjárás Medellínben (alextur.net) Archiválva 2010. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Medellín a Guadiana mentén (rutasporextremadura.net)
Népesség
[szerkesztés]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Lakosok száma | 2368 | 2357 | 2346 | 2369 | 2354 | 2342 | 2300 | 2276 | 2247 | 2237 |
2001 | 2003 | 2006 | 2008 | 2011 | 2013 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ Föníciaiak és Tartesszosziak Medellínben.
- ↑ Ruiz Rodríguez, JA, Don Benito térségének népesedése a XIX. században Kulturális bizottság: Don Benito önkormányzata
- ↑ García Pérez, J. Sánchez y Marroyo, F., A polgárháború Extremadurában. 1936-1939. Kiadó: Hoy, Badajoz, 1986
- ↑ Curtis Cate, André Malraux: Egy Életrajz (1997)